Bemutatkozás
Dr. Bor Mihály 2014-ben kezdett el dolgozni az Uzsoki utcai Kórház Sebészeti-, Onkosebészeti Osztályán, mint általános sebész rezidens, jelenleg is az emlő team tagja plasztikai sebész szakorvosként. Már több, mint 7 éve foglalkozik mellműtétekkel, ebben a témában írta tudományos munkáját is. Az utóbbi években több hónapot töltött Magyarország elismert plasztikai- és helyreállító sebészeti osztályain, ez alatt az idő alatt lehetősége nyílt országunk legjobbjai mellett tudását fejleszteni. Számos alkalommal vett részt hazai, valamint külföldi konferenciákon, képzéseken, hazai rendezvényeken több alkalommal, mint előadó.
“Mindig is a manuális szakmák érdekeltek, de valahogy az emlősebészet volt az, amiről a kezdetektől éreztem, hogy ez az én utam legyen szó esztétikai célú mellnagyobbításról, mellkisebbítésről, vagy veleszületett rendellenesség, daganat, korábbi műtét, illetve szoptatást követően a megváltozott mellformákból fakadó önbizalomhiányról, változásokról. Mert a mell a nőiesség szimbóluma, ha az csorbát szenved, akkor ott sokkal többről van szó, mint a testről. A segítő szándék pedig már egészen kiskoromtól belém ívódott, talán a neveltetésem, talán a genetika miatt, nem tudom. Csak éreztem, hogy adni szeretnék. A mai napig érzem, hogy a betegek, páciensek mennyire el vannak veszve, én pedig meg akarom fogni a kezüket és vezetni őket. Mert tudom, hogy van a birtokomban valami, egy olyan eszköz -a tudásom és az ezzel párosuló szemléletem-, amivel tudok nekik adni. Ezért szerettem bele a mellplasztikába. Jelenleg nagyon sok a sztereotípia a plasztikai sebészettel szemben, pedig egyre többen vannak, akik egyáltalán nem akarnak extrém változást, csak visszanyerni régi formájukat. Nemcsak az van bennem, hogy szépet csináljak, hanem hogy visszaadjam a betegeim önbizalmát is. Fontosnak tartom, hogy a betegem, páciensem minden felmerülő kérdésére választ kapjon és a folyamat legelejétől a legvégéig biztonságban érezze magát. Az én szakmai küldetésem a tartós kapcsolat fenntartása, hogy a páciensem soha ne legyen elveszett”