Naptej - mindent, amit tudnunk kell
Sokan sokfélék vagyunk. Nemcsak a bőrünk, szemünk színe más, ami a leégés két kulcskérdése, de a gondolkodásunk is. Van, aki, ha teheti, egy percet sincs kint a napon, retteg a leégéstől, van, aki okosan próbál készülni, míg van, aki azért ken bármilyen naptejet a testére, mert fél, hogy nem fog lebarnulni. Vannak ugye a különböző faktorszámok, amelyekből gondolnánk, hogy az a tuti. De sajnos ez nem elég: eleve mindenkinek tisztában kell lenni saját bőrtípusával, e nélkül a legtöbbek által ismert faktorszám sem jelent szinte semmit. Közben pedig bejött egy újabb elgondolkodtató faktor: a környezet-, illetve szervezetünk védelme. Mert időről időre mind több helyen kerülnek tiltólistára a naptejek.
Akkor nézzük az alapokat! Vegyünk egy példát, a 15-ös (ez a minimum, amit az EU és az USA is engedélyez) faktorszám (angolul SPF, sun protection factor), amilyen naptejet talán a legtöbbet találni azt jelenti, hogy 15-ször több időt tölthetünk a napon, mintha nem kentük volna be magunkat semmivel.
Azaz, ha a bőrünk alapból 20 perc alatt ég szénné, akkor a naptejjel 15×20, azaz 300 percig lehetünk a napon.
A másik, ami a 15-ös faktorszámból kiderül, hogy a naptej nagyjából az UV-B sugarak 93 százaléka ellen nyújt védelmet – viszont nem egyenesen arányosan emelkedik a segítség: a 30-as faktorszámú naptej az UV-B sugarak 97 százalékát szűri ki. Vagyis a megfelelő faktorszám kiválasztásához tudnunk kell, mennyi idő alatt égnénk le. A lényeg, hogy a szemszínből, a leégés gyorsaságából, a barnulási sebességből és a bőrünk alapszínéből már kiválasztható a bőrtípusunk, amivel kicsit közelebb vagyunk a megfelelő faktorszámú naptej kiválasztásához. De a kérdés összetett, fontos, hogy figyeljünk saját bőrünk reakcióira!
Közben egyre inkább fontos szempont a környezetvédelem, illetve a káros anyagok, összetevők, amelyek az emberre és a környezetre is veszélyesek. Nemrégiben Hawaiin, majd Palau szigetállamban tiltották be a naptejek használatát. A tilalom oka mindkét esetben, hogy a naptejekben található összetevők, elsősorban az oxibenzon és az oktinoxát, károsítják a korallokat, veszélyesek a halakra, vízi növényekre.
Kapcsolódó: 5 módszer, hogyan védd a bőröd arcfelvarrás után
A tudatosvasarlo.hu portál összefoglalója szerint mind több helyen tiltják be a naptejeket.
Palauban a tilalom 2020-tól lép életbe, és minden naptejre illetve UV-szűrős kozmetikai készítményre vonatkozik.
Egyaránt tiltják az árusítást, a gyártást és az importot is. A döntésnek természetesen nem örült mindenki, habár tudományosan egyértelműen bizonyított, hogy a naptejek károsítják a vizek biodiverzitását. A nagy iparági cégek ellenzik az intézkedést, szerintük a naptejekben található vegyületek káros hatásait nem önmagukban kellene csupán vizsgálni, hanem más tényezőkkel együtt, amelyek szintén hatással vannak az érintett vizekre, úgy mint a globális felmelegedés, egyéb szennyezések. A teljes tiltás ellenzői között vannak azok is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a napsugárzás ellen az embernek védekeznie kell, súlyos egészségügyi hatásai lehetnek annak, ha nem használnak napvédő terméket. Fontos az élővilág védelme, de a tiltás miatt attól tartanak, hogy megnő a bőrrákos esetek száma.
A naptejekkel kapcsolatos viszonyunkat – hogy tudniillik használjuk vagy sem – sok tényező bonyolítja. Először is az emberi szervezetnek szüksége van D-vitaminra, amit elsősorban a napfénytől „kaphatunk”. Másodsorban azonban a napsugárzás káros, ami ellen valamilyen módon védekeznünk kell. Azok a fentebb említett országok, amelyek betiltották a naptejeket két összetevőt tettek felelőssé az élővilág pusztulásáért: az oxibenzont és az octinoxátot. Ugyanez ez a két kémiai összetevő a legveszélyesebb az emberre is. Mindkettő bejut az emberi szervezetbe, a bőrön át felszívódik és megzavarja a hormonháztartást, a nemi hormonok és a pajzsmirigyhormonok működését kedvezőtlenül befolyásolhatja. Különösen kisgyermekeknél és terhes nőknél kerülendők.
Létezik más alternatíva, ami hatékony UVA-szűrő, ez pedig az avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán), amiről jelenleg úgy tudjuk, hogy nem szívódik fel a bőrben és nem befolyásolja a testünk hormonháztartását.
A portál szerint nem létezik olyan napvédő krém, amely teljesen kockázatmentes mind az emberre, mind a környezetünkre. Úgy tűnik, csak elég jó megoldásaink vannak, tökéletes, valódi zöld alternatíva egyelőre nem áll rendelkezésünkre.
Amit azonban megtehetünk (és tegyünk is meg):
- Ne menjünk napra 11 és 15 óra között, maradjunk árnyékban,
- Viseljünk könnyű ruhát a nap ellen,
- Ha naptejet választunk, mindig olvassuk el az összetevők listáját,
- Kerüljük az olyan termékeket, amelyek spray formátumúak és titándioxidot tartalmaznak. Titándioxidot csak krémként használjunk,
- Részesítsük előnyben a fizikai fényvédőket a kémiaival szemben (előbbi nem szívódik fel a bőrben),
- Ha mégis kémiai fényvédőt használunk, akkor az avobenzon összetevőjű számít a legbiztonságosabbnak,
- Ne süttessük magunkat a napon akkor sem, ha magas faktorszámú termékkel kentük be magunkat, mert hamis biztonságérzetet ad.
Kapcsolódó: Hogyan legyen bőröd ellenállhatatlanul sima és ragyogó
