Blog plasztikaesztétika

Az elsőszámú független döntéstámogató portál a szépészeti beavatkozások piacán.

Te hol tartasz az 5 lépésben? Mutasd

Filterezéssel festünk egy veszélyes világot

Filterezéssel festünk egy veszélyes világot

Az internet és technikai lehetőségek világa elképesztő teret engedett a manipulált valóságnak: filterezett képek tömegei zúdulnak ránk, ahogy készítünk magunkról is előszeretettel ilyen felvételeket. És persze ezekre a képekre szeretnének hasonlítani, az esztétikai, illetve plasztikai sebészeknek egyre nehezebb a dolguk, hogy meggyőzzék a realitásokról pácienseiket. Nevezzük „Kardashian Effect” -nek, „Selfie Mania” -nak, „Snapchat Dysmorphia” -nak vagy „Glow-Up”-nak, az eredmény ugyanaz. Dr. Hegedűs Beáta esztétikai orvos szerint ez a mind inkább terjedő jelenség komoly veszélyeket hordoz.

Sima homlok, hibátlan bőr, vékonyabb arc és nagyobb fenék - a szelfisszűrők varázsütésre önmagunk mondhatni tökéletes változatává varázsolhatnak bennünket. Ennek a finom alakváltásnak azonban megvannak a maga veszélyei a testkép-kutatók szerint, akik szerint egyes fiatalok eljárásokat kapnak a megjelenés állandóvá tételére. A „Snapchat dysmorphia” néven emlegetett jelenséget először 2018-ban azonosította egy londoni kozmetikai orvos, aki észrevette, hogy ahol a betegek egyszer azt kérték, hogy hasonlítsanak bizonyos hírességekre - Brad Pitt állkapcsa vagy Jennifer Aniston orra -, Egyébként Kylie Jenner sminkmilliárdos és Kim Kardashian valóságsztár azok a hírességek, akik leginkább befolyásolták a nők kozmetikai sebészeti igényeit 2019-ben. Most szűrt szelfiket hoznak. Korábban a fotószerkesztő technológia széles körben csak a hírességek számára volt elérhető. A modelleket és a színészeket a magazinokban és a hirdetésekben tökéletes megjelenésűvé tették, de a nagyközönségnek nem volt könnyű hozzáférni a saját megjelenésük megváltoztatására szolgáló módszerekhez.

Ma az olyan alkalmazásokkal, mint a Snapchat és a Facetune bárki számára elérhető, lényegében mindenki képes magából szupernőt, vagy szuperment varázsolni néhány képernyő elhúzással.

És: ha hozok egy fényképet Kim Kardashianról, és azt mondom: szeretnék így kinézni, azt inkább elfogadom, hogy ez nem egészen lehetséges. De, amikor úgy a szeretnék kinézni, mint a saját szűrt szelfim, akkor nehezen hiszem el, hogy az miért ne lenne megoldható?

Kapcsolódó: Elfogadom a természet rendjét

Az Amerikai Arcplasztikai és Rekonstruktív Sebészeti Akadémia (AAFPRS) legfrissebb felmérése szerint ugrásszerűen nőtt azok aránya, akik a kozmetikai eljárásokat úgy kérik, hogy saját filterezett szelfijére szeretnének hasonlítani. A drámai növekedés világszerte megdöbbentette a szakmát. A technika adta szinte korlátlan lehetőségeknek ugyanis több oldala is van, ami mind-mind hatással van az esztétikai és plasztétikai piacra. Például a szelfik önmagukban - szűrők nélkül - szintén torzítanak. Tanulmányok azt mutatják, hogy az 1,5 méter helyett 30 cm-ről készített portré körülbelül 30 százalékkal növelik az orrméretet, persze csak a képen, mert valójában sokkal kisebb, mint amilyennek látszik. Vannak olyan dolgok, amelyeket egy szelfifotón lát, amelyeket a távolabbról készült képeken nem látna, és sokan innentől ezt könyvelik el valóságnak és kérnek különböző beavatkozásokat.

És természetesen esztétikai eljárásokat végző szakemberek, plasztikai sebészek is előszeretettel alkalmazzák előtte-utána képeknél az ilyen alkalmazásokat, ami meglehetősen torzítja a valóságot és hiú ábrándokat ad el.

„A világ nagyon sok országába eljutottam, hogy lássak, tanuljak, ismerjem a legújabb trendeket, szakmai fejlesztéseket. Volt egy nemzetközi szakember, aki lenyűgöző eredményeket dokumentált, meggyőzőnek tűnt, de amikor ott voltam a képzésén, egyetlen olyan arcot sem tudott produkálni, amit a képein ígért. És ez egy nagyon veszélyes dolog. Hiszen, ha én olyan előtte-utána képeket mutatok, aminek semmi köze sincs a valósághoz, az se a páciensemnek sem nekem nem jó. Óriási csalódás”- mondja dr. Hegedűs Beáta esztétikai orvos, aki szerint mindig fontos az őszinteség és a hitelesség. „Ugyanez a gond a filterezett csodákat varázsoló képekkel. Készüljön az magunkról, vagy valakinek egy ilyen fotójához szeretnénk hasonlítani. És ez sajnos egyre gyakoribb. A fiatalok körében azért, mert ez a trend, a 40 pluszosoknál pedig az öregedéstől való félelem miatt, mert nem tudják elfogadni, az ilyen képek pedig megtartják őket abban az illúzióban, hogy vissza lehet lépni 20 évet az időben. Ezek pedig nagyon veszélyes folyamatok.

Én azt gondolom, hogy a szépészeti beavatkozásoknak nagyon is helyük van egy igényes nő, férfi életében, de nagyon-nagyon fontos, hogy mindent a realitások szerint nézzünk és vállaljunk, kérjünk bármilyen kezelést, beavatkozást.

Nekünk sem jó, ha nemet kell mondanunk, de egy tisztességes a szakmájával szemben alázatos és a hírnevére adó szakember nem is tehet másként. A végeredmény ugyanis biztos kudarc és csalódás mindenkinek, ha vállalunk egy irreális dolgot”- vallja Beáta.

Még mielőtt a Snapchat dysmorphia fogalma három éve berobbant volna, már közismert volt szakmai körökben a szűrők és a kozmetikai, plasztikai sebészeti vizitek közötti összefüggés. A szakma már akkor felhívta a figyelmet és teszi ezt azóta is, hogy a telefon képernyőjén elvégzett néhány kattintással elvégezhető szépítés messze nincs egyensúlyban azzal a beavatkozással és annak lehetőségeivel, amit a képernyő pillanatok alatt megteremt. Az egész jelenség felelőtlen, és a kozmetikai műtétek lehetséges veszélyeinek irreális felfogását építi. Mert ez egyrészt nem hasonlítható egy új frizurához, vagy egy körömlakk szín kiválasztásához, hanem ez egy invazív, súlyos műtét. A kozmetikai operációt, mint minden műtétet, altatásban végzik, és bizonyos kockázattal jár. Ráadásul lényegesen szűkösebbek a lehetőségei, mint a virtuális világnak.

Kapcsolódó: Tökéletes bőr, mintha a valóságban is filter lenne rajtad? Nem lehetetlen!

Kiemelt kép: pexels.com