„Zoom-boom”- új fogalom az orvosesztétikában

Ugyan számos kozmetikai sebész arra számított, hogy a járvány majd őket is sújtja, ehelyett az iparág egészen komoly fellendülésen ment át világszerte, aminek már új elnevezése is van. Szellemesen „Zoom-boom”-nak keresztelték az elmúlt több mint egy év jelenségét a szakértők, hiszen sokak szerint elsősorban a rengeteg videókonferencia lendítette fel a forgalmukat, ahol ugye órákon át látja mindenki a saját arcát, amit korábban így soha, de elkerülhetetlenül össze is hasonlítjuk a magunkét a másokéval. A gyenge megvilágítás és a laptop kamerák ferde szöge ritkán hízelgő. Ráadásul sem a bezártság okozta stressz, sem a napfény és a testmozgás hiánya nem éppen javította a látványt. De megannyi más tényező is szerepet játszhatott abban, hogy lényegesen többen érezték: valamit tenniük kell!

De nézzük először is, mi történt a világ számos szegletében?

Az Economist most áprilisban készített egy helyzetképet a nemzetközi orvosesztétikai szakma számos képviselője segítségével, vagyis a helyzet a számok tükrében:

Az Amerikai Arcplasztikai és Rekonstruktív Sebészeti Akadémia szerint a járvány országszerte 10 százalékos növekedést hozott. Franciaországban, annak ellenére, hogy a pandémiában korlátozták a halasztható beavatkozásokat, a kozmetikai műtétek közel 20 százalékkal emelkednek, ezt becsüli a Francia Esztétikai Plasztikai Sebészek Társasága.

Angliában a minimálisan invazív kozmetikai kezeléseket kereső emberek az általuk akkreditált 852 legelismertebb szolgáltatót megrohamozták, az üzlet dübörög.

A minimálisan invazív bőrfiatalítás érdekében a férfi kliensek aránya nagyjából minden nyolcból közel felére nőtt: Nagy-Britanniában a férfiak csaknem fele bőrfiatalításért fordult a szakemberekhez. Olaszországban a megkérdezett klinikavezetők szerint a bevételeik a több mint három hónapos bezárás ellenére közel harmadával nőttek, és egy másik változás, hogy míg a járvány előtt a páciensek minden tizedike férfi volt, most minden ötödik.

De a „boom”-nak nemcsak a Zoom az oka

A Covid-19 rávilágított tehetetlenségünkre, az élet törékenységére, hogy sokan akarták kezükbe venni saját életüket, átvenni az irányítást. Érdekes párhuzamot hoztak a szakemberek a szeptember 11-i támadásokkal és a globális pénzügyi válsággal is, amelyeket követően a minimálisan invazív eljárások az egész világon jelentősen nőttek. Viszont nyilván praktikus okai is vannak a trendeknek.

A „home office” nemcsak a látvány miatt motiválhatott, de az sem utolsó szempont, hogy a beavatkozás járulékos átmeneti kellemetlenségeit, esetleges duzzanatok, véraláfutás, lángvörös arcbőr, nem kellett a ’nagy plénum’ előtt viselni, gyógyulhatott nyugodtan mindenki otthon és persze időt is könnyebb volt szakítani a kezelésre.

De a gyógyulást megkönnyíti az arcmaszk is, hiszen az jótékonyan elrejti az orr, az áll, az arc és az állcsont szélén végzett műtét nyomait, az arcbőr és az ajkak duzzanatait. Hát és nem utolsó sorban az is lökést adhatott az elhatározásnak, hogy sokaknak most futotta rá. Nem tudtunk utazni, moziba, színházba járni, vagy beülni egy vacsorára sem.

Mit látunk mind ebből Magyarországon?

Dr. Széchenyi Kornél Orvos-esztétikai specialista, az American Academy of Aesthetic Medicine board-certified esztétikai orvosa saját klinikáján is egyértelműen érzi, hogy megnőtt a forgalom. Ugyan ez az elmúlt évek tendenciáit követi, most viszont a kieső külföldi betegek miatt ez érzékelhetően még több pácienst jelent. Ő nem mer külföldi kollégáihoz hasonló konklúziókat vonni az elmúlt időszakról, mert statisztikái nincsenek, de azt egyértelműen látja, hogy mind többen szeretnének szépülni.

„Ma már egyáltalán az elit luxus hóbortja egy arcfeltöltés, ránctalanítás, 40-100 ezer forintért is vannak hatékony megoldások, de 300-500 ezer a legköltségesebb is, hanem egyre szélesebb körben van igény az esztétikus megjelenésre. Én ezt a fogászathoz hasonlítom, mert oda sem azért megyünk már feltétlenül, hogy betömessük a fogunkat, mert fáj, hanem mind többeket zavar, ha elszíneződött, letört a foga, vagy mondjuk nem mer mosolyogni, mert nem túl megnyerő a látvány. Ahogy a fogainknak, az arcunk is korunknak megfelelő belső harmóniát kell sugároznia. Ez tesz magabiztossá, így sugárzunk önbizalmat, ami az élet minden területén a sikerességünk és a harmóniánk kulcsa. Az biztos, hogy az elmúlt időszak ezt kicsit megtépázta, hiszen a bezártság, a korlátozások, a beszűkült élettér nem tett jót a lelkünknek, szembesített a hiátusainkkal, hiszen több időnk is volt magunkkal foglalkozni. Nem gondolom, hogy a depresszióra, vagy a lehangoltságra orvosság egy orvoskozmetikai kezelés, az viszont igen, hogy ilyen hangulatban könnyebben észrevesszük a hibáinkat. És az egészen biztos, hogy egy-egy ilyen beavatkozás, legyen az egy hialuronsavas feltöltés, bioszálbehúzás, botulinum toxin, vagy egy lézeres kezelés, segíti az önértékelést, aminek az elmúlt időszak sokaknak biztosan nem segített. Ezek az eljárások azonban időlegesek, 4-5 hónapig, vagy esetleg másfél évig, persze, aki megtapasztalta a hatását, újra akarja, de a ’hurráhangulat’ még rövidebb, mert olyan, mint egy új ruha, idővel megszokjuk. Semmiképpen ne várjuk azt, hogy egy tartós rossz lelki állapotra gyógyírt hoz, viszont abban, hogy a korunknak megfelelő legjobb formánkba kerüljünk, nagyon sokat. És hangsúlyozom: nem az a cél, hogy egy igényes, csinos 40-50 éves nő 20 évesnek nézzen ki, hanem, hogy igényes és szép külsőt sugározzon, ami abszolút illeszkedik az évei számához”- mondja a szakember.

Ezt erősíti az is, hogy pszichológusok tartanak attól, hogy a kozmetikai kezelések fellendülése egy rögeszmés-kényszeres jelenség terjedését segítheti, amelyet dysmorphiának is neveznek. Az ezzel küzdők megszállottjai egy elképzelt vagy eltúlzott testhiba miatt kért beavatkozásoknak. Ezt ugyanis erősítheti a morózus hangulat és a normális társas interakció hiánya nem beszélve arról, hogy több időt fordítanak arra, hogy önmagukat másokhoz hasonlítsák. Ezért a kozmetikai sebészeknek keményebben kell dolgozniuk, hogy visszautasítsák azokat, akiknek kóros az önképük.