Fogaink is megsínylették az elmúlt másfél évet
Eddig sem voltunk a fogászatok nagy barátai, többségünk halogatta, amíg csak lehetett, hogy beüljön a fogorvosi székbe. A járvány remek kibúvót adott, meg tudtuk nyugtatni a lelkünket, hogy miért is nem megyünk el a fogorvoshoz és hát ugye a maszk is kiváló „cinkostársunk” volt ebben: ami nem látszik, az nyilván nincs is. Pedig van. Méltán sorolhatjuk a fogainkat is a COVID áldozatai közé. Dr. Gelesz Nikolett dentoalveoláris sebész szakorvos, fogszakorvos szerint rémes állapotokat látnak most, hogy lekerültek a maszkok és mind többen merészkednek el a rendelőkbe.
A csapból is a COVID folyt az elmúlt másfél évben, az akut esetek ellátása, a halálesetek, a védekezés fontossága, számokkal volt tele a fejünk, miközben küzdött mindenki a korlátozások okozta démonjaival. Azután beépült az életünkbe a post COVID fogalma, hogy milyen nyomokat hagyott szervezetünkön a vírus, ami sokunkat hónapokig kísérhet majd végig.
Nem került azonban mindeddig elő az, hogy fogaink miként viselték az elmúlt időszakot, pedig sokuknál menthetetlen helyzeteket hozott. A korábban még egyszerű esetek mára súlyosabbá váltak, nagyon sokat veszítettünk a járvány miatt.
„Nagyon sokan kitolták a fogorvosi vizitet. Jó mentség volt a lelküknek, hogy a nem sürgős ellátásokat elodázták. A különböző rendeletek, az állandó maszkhasználat is jótékonyan elfedte a gondokat. Bár azért a szájszag, amit így közvetlenül magunk is megéreztünk, sokakat szembesített a problémákkal, amik ott vannak, voltak. De lássuk be, hogy, amikor naphosszat otthon vagyunk, fekszünk a kanapén, chipsszel az ölünkben, vagy legfeljebb egy-egy online meetingen veszünk részt, az nagyon nem ad lökést, hogy fogorvoshoz menjünk. Legfeljebb, ha fáj. Nyilván ellátás nélkül ezek a problémák nem oldódtak meg, csak súlyosbodtak. Ami korábban egy egyszerűbb töméssel megoldható lett volna, mára van, hogy csak foghúzással. Például félbehagyott gyökérkezelés miatt, a fog begyulladt, ciszta alakultak ki a gyökércsúcson, vagy éppen a fog kettétört és menthetetlenné vált. Nagyon megszaporodtak a fogágybetegségek, fogínyvérzés alakult ki a felhalmozódott fogkő miatt, mégis kevesen keresték fel fogorvosukat. Próbálták maguk megoldani. Most, hogy újra kimozdultunk, találkozunk emberekkel, az esztétikum sokkal jobban előtérbe került. Ez érezhető a forgalmunkon is- mondja Nikolett.
„Nem múlt el nyomtalanul ez a másfél éves időszak. Lényegesen több fog ellátása igényel komolyabb beavatkozást, nagyrészük megelőzhető lett volna. Alapvetően sajnos a magyar lakosságra nagyon igaz, hogy fél a fogorvostól. Sokkal hamarabb fordítunk időt, energiát, pénzt bármilyen olyan esztétikai beavatkozásra, ami a megjelenésünket javítja, mint a fogainkra. Pedig az igényességhez nagyban hozzátartozik fogínyünk, fogaink egészsége, mosolyunk szépsége. Engem mindig megdöbbent, amikor valakinek tökéletesen kidolgozott a megjelenése, műszempilla, műköröm, feltöltött ajkak, csinos ruhát visel, mikor viszont elmosolyodik foghiányok rombolják le az összképet . Minden esetre most egyértelműen látható, hogy nagyon sokan szembesültek azzal, hogy újra foglalkozniuk kell fogaikkal, szájuk állapotával. Felértékelődött a fog esztétikájának a jelentősége, nagyon sokan szeretnének most fogfehérítést, fogpótlást, fogbeültetést”- ezt tapasztalja a szakember.
Ezerszer hallott tény, hogy a magyar lakosság szájhigiénéje európai viszonylatban a legrosszabb. A felnőttek 30 százaléka közepes vagy súlyos fogágy betegséggel küzd. Ebben nagyban szerepet játszanak azok, akik szinte semmit sem törődnek szájuk higiéniájával, lényegében legfeljebb foghúzás miatt fordulnak fogorvoshoz.
Erről sokat elárul, hogy hazánkban átlagosan 2,4 tubus fogkrémet és kevesebb, mint egy fogkefét használnak el egy év alatt.
De úgy tűnik, azok, akik figyelnek szájhigiéniájukra, gyakran nem tudják, hogyan is kellene. Kifejezetten aggasztó állapotban van a magyar lakosság fogászati-szájegészségi szempontból. Az e területet vizsgáló, legutóbbi Eurobarometer-adatok szerint az uniós polgárok 41 százalékának van meg az összes természetes foga, ez az arány a skandináv országoknál több mint 50 százalék, Magyarországon pedig 19 százalék. A problémák itthon már gyermekkorban elkezdődnek: egy 12 éves magyar gyereknek átlagosan 3 lyukas, tömött vagy hiányzó foga van, ami szintén a legrosszabb átlag az EU-n belül.
