Sokan instant megoldásként nyúlnak a szépészeti beavatkozásokhoz
Az elmúlt több, mint egy év, úgy tűnik, nemcsak testünkön, de lelkünkön is nyomot hagyott. Levertség, motiválatlanság, depresszió, szorongás – csak néhány tünet, amik felerősödtek sokak mindennapjaiban. Egyre több jele van, hogy a pandémiát mentális világjárvány követi. A mentális egészség talán még sohasem került ennyire fókuszba, mint most. Sokan testük szépítésében, átalakításában kerestek, keresnek iígaszt, feloldást, megoldást. Hogy ez egy valóban indokolt és jótékony beavatkozás, vagy csak a belső diszharmónia feloldására, egy pszichés probléma megoldására tett kísérlet? Ezt mindenképpen tudatosítanunk kell, mielőtt akár esztétikai, akár plasztikai eljárás mellett döntünk.
Drakulaterápia, szálbehúzás, botox, hyaluronsavas ráncfeltöltés, hifu… ezernyi kifejezés és eljárás, amit végig szörföltünk már a neten, vagy kezdtünk lázasan gondolkodni egy-egy komolyabb beavatkozáson, csak valami történjen már velünk, nem bírunk már a tükörbe nézni! De valós az ott látott kép, vagy csak a lelkünkben zajló teljes fennforgás láttatja ezt? És mit kapunk, ha nekiduráljuk magunkat? Fontos tisztáznunk, mielőtt bármibe belevágunk.
A mögöttünk álló hosszú-hosszú hónapok alapjaiban forgatták fel életünket. A megváltozott életkörülmények sokakat egy olyan negatív spirálba tettek, amelyből nem könnyű kikeveredni. Nem igen jártunk sehova, így nem volt kinek, minek foglalkozni a megjelenésünkkel. Így nem is foglalkoztunk, vagy talán túl sokat is, de mindez óhatatlanul hatott saját önértékelésünkre. Elapadtak a külső környezetből addig kapott pozitív visszajelzések is. Belenéztünk a tükörbe és egyre kevésbé tetszett, amit ott láttunk. Ez hatott a lelkünkre, de persze a lelkiállapotunk miatt sem tetszett a látvány, hiszen a belső kihat a külsőre. Így ebben az örvényben csak egyre lejjebb kerültünk.
De vajon a lelki gondokat mennyire oldhatja fel, ha a testünkben jól érezzük magunkat? Mennyire határozza meg a megjelenés a mentális egészségünket? Segíthet például, ha lépünk és most változtatunk meg egy olyan dolgot magunkon, ami régóta zavar? Ez adhat egyfajta energiát, újjászületés érzést? Ezekről kérdeztük Vitéz Diánát, a Pszichológia Partner pszichológusát.
Sokféle hatással volt az emberekre az eleddig teljesen szokatlan élethelyzet, a kényszer szülte változás
„A társas térben korábban is szorongó emberek közül vannak, akikre kifejezetten megnyugtató hatással bírt az otthonra szorulás, másoknál viszont ez a helyzet a különféle szorongásos zavarok melegágya lett. A párok szokásosnál jóval több időt töltöttek együtt, lecsökkentek a szabadidős programlehetőségek, így a korábban is meglévő konfliktusok fölerősödtek, felszínre törhettek. Ez a nagy próbatétel pedig a párterápiába érkezők számát is növelte. Azonban a házassági, párkapcsolati krízisek, megcsalás, válás után sokan instant megoldásként nyúlnak különböző szépészeti beavatkozásokhoz, aminek több oka is lehet.
Pszichológiai szempontból nagyon fontos kiemelni, hogy a különféle esztétikai megoldások kontrollt jelenthetnek. Kontrollt a test fölött. Miközben a kontrollt valójában életünk fölött szeretnénk gyakorolni – mondja Diána.
A jelenlegi helyzetben is az önértékelés mindennek a kulcsa, aminek két fajtája van
„Van az alapönbecsülés, amit gyerekkorunkból hozunk, az akkor kapott gondoskodás, szeretet, vagy annak hiánya alakítja ki a magunkról kialakult képet. Hogy szerethetőnek érezzük-e magunkat. Emellett pedig létezik egy úgynevezett szerzett önbecsülés, amelynek három forrása van: a szociális térből érkező visszajelzések, melyek által azt érezzük, másoknak fontosak vagyunk. Teljesítményünk révén is feljebb tornázhatjuk önbecsülésünket, lehet ez anyagi, vagy szakmai megbecsülés, illetve, ami ugye most az érdekes, a külső megjelenésünkkel. Az alapönbecsülés és a szerzett önbecsülés is lehet valakinél alacsony is és magas is. A magas alapönbecsüléssel rendelkező emberek pozitív és reális énképpel rendelkeznek, és stabilak annyira, hogy a napi történések nem rendítik meg alapjaikban, mit gondolnak magukról, mennyire tartják magukat értékesnek. Így a szerzett önbecsülés különféle forrásaiból érkező impulzusok csak árnyalják magukról kialakított képet, illetve például tudnak örülni sikereiknek, helyén tudják kezelni a negatív kritikát. Akiknek viszont alacsony az alapönbecsülésük, azoknak nagyon fontos, hogy a szociális térből, a teljesítményük által vagy kinézetükkel mások elismerését vívják ki. És éppen ezért nagyon érzékenyen tudja őket érinteni egy-egy megjegyzés, amit a számukra fontos területről kapnak.
Tehát ha például valakinek nagyon számít a külső, mert ez az a terület, ahonnan ő visszajelzéseket szeretne kapni, ami által majd értékesnek tartja magát, valószínűleg azoknak kifejezetten körültekintően kell átgondolniuk, hogy egy-egy esztétikai, plasztikai beavatkozást vajon ugródeszkaként akarnak-e használni azért, hogy egy lelki válságból kijöjjenek”- magyarázza a pszichológus.
Sokat adhat, de nem lehet egy belső krízis megoldása a külső megújulás
„Sokan azt várják egy plasztikai műtéttől, hogy megnő önbecsülésük, ezáltal problémás életterületeiken is pozitív változás fog beállni. Egy jól sikerült beavatkozásnak nagy átlagban több pozitív hatása is lehet, de fontos tudnunk, hogy az alapönbecsülés, amit korábban említettem, nem fog magasabb szintre emelkedni, tehát automatikusan nem fogja könnyebben szeretni magát az ember, vagy elhinni, hogy szerethető, pusztán azért, mert testén valamit megváltoztat.
Egy jól körülhatárolt probléma, például egy elálló fül, túl kicsi vagy nagy mellek, lógó has vagy ráncos bőr műtéti úton való megváltoztatása, tudja csökkenteni az úgynevezett body image stress-t, ami tulajdonképpen az a fajta stressz, amit minden egyes tükörbe nézéskor érezhetünk az adott külső jegy megpillantásakor. A műtét után elégedettebbek leszünk az adott testrészünkkel, de fontos kiemelnem, hogy önmagunkkal nem leszünk elégedettebbek összességében. A műtét után sokan megnövekedett magabiztosságról számolnak be, vagy arról, hogy felszabadultabban tudnak öltözködni.
Ezek az eredmények természetesen a műtét típusától is függenek. Tehát összefoglalva azt tudnám mondani, amit Dr. Bryan Mendelson, az Esztétikai Sebészek Nemzetközi Társaságának korábbi elnöke is mondott: „Ha egy páciens önértékelési problémákkal küzd, akkor ezt egy testrész átalakítása nem fogja megváltoztatni.” Ilyenkor érdemes pszichológushoz fordulni, illetve akkor is, ha a beavatkozás még nem eldöntött, és magunk előtt szeretnénk tisztázni, pontosan miért vagy kiért szeretnénk megműttetni magunkat. Most sokan vannak krízisben. Fontos szeretteik elvesztése miatt, munkahelyvesztés okán vagy párkapcsolati nehézségek miatt. A krízisre jellemző egyfajta beszűkültség, a realitás érzékelésének csökkenése. Ha az elmúlt időszakban sok nehézséget, veszteséget tapasztaltunk, inkább halogassuk testünk megváltoztatására vonatkozó döntésünket!” – tanácsolja a szakember.
