Küzdelem a kilókkal, de hogyan?
Felszaladtak a kilók, ami nemcsak a lelkünknek terhes, de komoly egészségügyi veszélyt is jelent. A Covid óta átalakult minden, magyar szókincsé lett a „home office", megjelent az otthontanulás, a gyakran a konyhába áthelyezett „iroda", az otthoni főzőcskézés, a munkába járás melletti ügyintézés kiesése, a stresszel és a szorongással járó nassolás a mindennapok része lett. Miközben a mozgásra dedikált helyek zárva voltak. Szóval minden adott a gyötrelmet okozó zsírpárnák kialakulásához. Ma már szakmai kutatás is készült arról, amit nagyon sokan érzünk: meghíztunk. De hogyan szabaduljunk a rengeteg feleslegtől? Mi a megoldás?
Lassan itt az igazi nyár, sokan próbálgatjuk a tavalyi ruháinkat, amik nem jönnek föl. A mérlegre állunk és szörnyülködünk. Pedig visszanézve az elmúlt időszakot, nincs ebben semmi meglepő. Kínunkban állandóan főztünk, ettünk, nassoltunk, majd ültünk a gép előtt, a mozgás ugye meg igazoltan kimaradt. Meghíztunk. Miután sokakra felszaladtak a kilók a bezártság alatt a túlsúllyal még többen küzdenek, vagy éppen most szembesültek annak elviselhetetlenségével.
A jó hír, hogy ez nem a mi gyengeségünk, nagyon-nagyon sokan járnak hasonló cipőben.
Készült is egy friss tanulmány, amelynek szerzői szerint gyermekeket és a felnőtteket is érint a „Covid-típusú" elhízás, vagyis a járványhelyzet miatti életmódváltással összefüggő súlygyarapodás.
Prof. Dr. Bedros J. Róbert, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője és Dr. Simonyi Gábor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa által készített tanulmány szerint a karantén, a gyakori „home office", a gyermekek digitális, otthoni oktatása mind-mind kevesebb mozgás lehetőséggel járt, miközben fokozódott a táplálékfelvétel csábítása is. Nem ritka, hogy a konyha vált az otthoni munka és tanulás központi helyévé, mivel a méretes konyhaasztal tűnt a sok papír és a számítógép elhelyezésére optimális helynek. A konyhában viszont a hűtőszekrény és a kamra közelében könnyen hozzáférhetők az ételek és bizony munka vagy tanulás közben megjön az étvágy.
Kimutatták, hogy miközben 68 százalékkal többet nassoltunk és 74 százalékkal több időt fordítottunk főzőcskézésre, 61 százalékkal kevesebb időt töltöttünk házon kívül és 54 százalékkal kevesebb időt szántunk mozgásra.
Aki otthonról dolgozik vagy digitális oktatásban vesz részt, nehezen tér vissza a korábban megszokott mozgás mennyiségéhez, de a mozgáshiány nemcsak az edzés kieséséből adódik. Mert talán nem is gondolunk arra, hogy a munkába menet, a bevásárláskor, és az egyéb apró-cseprő dolgok intézéséhez mennyi mozgás szükséges és ezáltal hány kalóriát égetünk el. A kisebb-nagyobb mozgásformák energia felhasználása napi szinten is mérhető leadott kalóriákat jelent. A mozgás pedig nem csak a kalóriák leadásával járul hozzá az egészséghez, hanem azzal is, hogy enyhíti a stresszt, erősíti az immunrendszert, csökkenti a szorongást és a depresszió tüneteit. Bármilyen fizikai tevékenység, amelyet bele tudunk illeszteni a napi rutinba (akár 5-10 perces séta is), hasznos eleme a felesleges kilók leadásának, miközben javul a hangulatunk, csökken a stressz-szintünk.
Meginterjúvoltuk Dr. Bedros J. Róbertet, a tanulmány egyik készítőjét.
Mi volt a személyes tapasztalatuk a rendeléseken?
A COVID ideje alatt országos felmérés szerint sokan híztak 3-4 kilót. Ennek oka az, hogy a pandémia során a kijárási korlátozások miatt a gyakori „home office”, a gyermekek digitális oktatása kevesebb mozgáslehetőséget kínált a korábbi életünkhöz képest. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Országos Obezitológiai Centrumának ambulanciáját sokan felkeresték, hogy segítsünk a felszaladt kilók leadásában. Természetesen tapasztalt kollégáink mindeniknek személyre szóló megoldásokat kínáltak.
Jellemzően férfiak, vagy nők jelentkeztek, kértek segítséget?
A mostani időszakban jellemzően a hölgyek vannak nagyobb számban, akik fogyni szeretnének. Közeledik a nyár, a bikini szezon és a várható enyhítések minden bizonnyal lehetővé teszik a strandolást is. Jellemző, hogy a nyárra készülve a hölgyek megpróbálnak tavalyi ruháikba belebújni és sokan csalódnak, mivel ez nem, vagy csak igen nehezen megy. Sok, nagyon tapasztalt fogyókúrázó is segítségért fordul hozzánk, mivel a korábbi eredménytelen, nem hosszú távra szóló fogyásukat szeretnék újra gondolva, biztos alapokra helyezni, a hosszú távú eredményesség érdekében.
Lehet látni, hogy átlagosan hány kiló ugrott fel az elmúlt időszakban?
Bizony látjuk visszatérő betegeinken is a COVID hatását. Persze teljesen változó, hogy hány kiló szaladt fel ezalatt az időszak alatt. Átlagosan 3-5 kiló plusz súlyról tudunk beszámolni, amelyet már mindenki észrevesz magán.
Mikor van szükség orvosi kezelésre, illetve bármilyen akár esztétikai, akár orvosi beavatkozásra?
Orvosi kezelésre már túlsúly esetén is sor kerülhet, miközben elhízásban csak a megfelelő szakszerű orvosi segítség hozhat tartós eredményt. Az elhízás szakemberei az obezitológusok, akik államilag elismert, hivatalos licenc vizsgát tettek. Sajnos sokan úgy nevezik magukat obezitológusnak, hogy nem rendelkeznek hivatalos képesítéssel. A hozzájuk forduló betegeket megtévesztik, miközben nem rendelkeznek az elhízás eredményes kezeléséhez szükséges szakértelemmel sem. Az elhízás leküzdésében alapvető a diéta és a fizikai aktivitás. Bizonyos esetekben gyógyszereket is adunk, illetve igen súlyos elhízásban műtéti beavatkozásokra is sor kerülhet. Esztétikai vagy plasztikai műtétekre nagyfokú fogyás után kerülhet sor, mivel ekkor a bőr megereszkedik és el kell távolítani ami feleslegessé vált, hiszen már nincs, ami kitöltse.
Mennyire viseli meg az Önökhöz érkező pácienseket a túlsúly?
A túlsúly sok esetben pszichés problémákat is okozhat. Csökken az önbizalom, fokozódik a feszültség érzés. Sok esetben stigmatizálják az elhízottakat és olyan általánosító megjegyzésekkel illetik őket, hogy lusták, akaratgyengék, tohonyák. Ezek e megjegyzések az önbizalmukban megcsappant elhízottakat tovább gyengítik pszichésen.
Van-e pszichés oka is - pótcselekvés az étel- a felszaladt kilóknak? /depresszió, szorongás, vagy inkább unalom, rossz szokások/
Igen, bizonyos esetekben pszichés okai lehetnek az elhízásnak. Sokan feszültségüket, szorongásukat oldják a táplálkozással, amely – valljuk be – komoly örömforrás lehet. Néhányan a nagyobb test kialakításával szereznek „védelmet" másokkal szemben. A COVID-érában a home office helyszíne gyakran a konyha lett, ahol a karnyújtásnyira elhelyezkedő finomságok bizony megnövelték a kilók számát is.
Bedros Róbert ad számunkra tanácsokat is. Orvosi útmutatót. Vagyis:
- Tegyük kisebb tányérra az ételt, így optikailag nagyobbnak tűnnek az adagok.
- Tervezzük meg az étrendünket és ne a pillanatnyi hangulatunk alapján válasszunk.
- Csak azt vegyük meg, amire az elkövetkezendő héten szükségünk lesz, hogy elkerüljük a csábító csemegék vásárlását.
- Vezessünk kalórianaplót, hogy szembesüljünk az elfogyasztott kalóriákkal.
- A legfontosabb tanácsuk azonban az, hogy azonnal cselekedjünk, ha a mérleg még csak kevés pluszt mutat, mert néhány kilót könnyen le tudunk adni a mindennapokban. Két-háromhetes, napi 1200-1500 kcal-t tartalmazó étrend, heti három-öt, 45-60 perces kiadós sétával kiegészítve elősegíti a felszaladt kilók leadását.