Igyunk, de ne csak, amikor szomjasok vagyunk!

Stílszerűen már a csapból is az folyik, hogy napi 2-2,5 liter folyadék az alap. Innunk-innunk kell, mert akkor lesz szép a bőrünk, jó az emésztésünk, a vérnyomásunk és alapvetően így maradhatunk egészségesek. De azt nem is tudjuk, hogy valójában egész szervezetünk munkájára kihat, hogy mennyi vizet viszünk be. A természet fura fintora viszont, hogy a szükséglet, vagyis a hiány nem is mindig jelez, például szomjúság formájában, lehet, hogy egészen más panaszaink vannak és nem is jut eszünkbe, hogy szimplán a testünk szomjazik. Vagyis kénytelenek vagyunk mi figyelni arra, hogy megigyuk a napi betevőt!

A víz az emberi test legnagyobb alkotóeleme: a test teljes átlagos víztartalma a testtömeg 60 százaléka, egyes szerveknél ez eltérő, a legmagasabb a véré, 83, a zsírszövetnek viszont csupán 10 százaléka. A test víztartalma az életkor előrehaladtával változik, az újszülötteknél magasabb, mint a felnőtteké, az időseké pedig még alacsonyabb, de a hidratálás minden életkorban nagyon fontos.

„A víz kulcsfontosságú az emberi szervezet működéséhez, befolyásolja a vérnyomásunkat, a sav-bázist egyensúlyt, a testhőmérsékletünket, az agy munkáját, szellemi teljesítőképességünket.

A jó hidratálás az étrend egyik legfontosabb alapja- annyi folyadék fogyasztása, hogy a szervezet folyadékszintje feltöltődjön, segít abban, hogy minden testi funkcióink rendjén működjék.

A testben lévő víz elengedhetetlen, hogy szerveink dolgozzanak. Az esszenciális glükózt, oxigént és tápanyagokat a sejtekig szállító vérrendszerünktől kezdve a vesékig, amelyek megszabadulnak a már nem kívánt salakanyagoktól. „Olajozza” az ízületeinket és a szemünket is, segíti az emésztőrendszer működését, de az egészséges bőr egyik kulcsa is. A folyadék annyira fontos a szervezetben, hogy még akkor is, ha a szint csak kissé csökken, kezdjük érezni a következményeket. Fejfájást, szédülést, letargiát, gyenge koncentrációt és szájszárazságot okozhat, de még a sebek is lassabban gyógyulnak. Hosszabb távon a kiszáradás székrekedést okozhat, és húgyúti fertőzésekhez és vesekövek kialakulásához vezethet A rendszeres és megfelelő folyadékbevitel segíthet ezek kezelésében”- magyarázza Erdélyi Aliz a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Mennyire van szükségem?

„A felnőtteknek körülbelül 2-2,5 liter folyadékot kell inniuk naponta. Egy tipikus bögre vagy pohár körülbelül 2 dl, így ez napi 8-10 pohárral kell legyűrnünk. A gyermekeknek valamivel kevesebbre van szükségük, és naponta körülbelül 6-8 pohárra, de miután elérik a tizenéves kort, követelményeik hasonlóak a felnőttekéhez. Egy 2-3 éves gyermeknél 1300ml,/nap egy 4-8 éves gyermeknél 1600ml/nap a vízbeviteli referenciaérték. Egy 9-13 év közötti fiatalnál azonban már 1,9-2,1l/nap ez az érték.

Ne felejtsük el, hogy a folyadékigény különböző tényezőktől függően változhat, beleértve a fizikai aktivitás szintjét és az éghajlatot, ezért a legjobb, ha emlékezünk arra, hogy rendszeresen igyunk a szomjúság elkerülése érdekében. 

De honnan tudhatom, hogy eleget iszom? Ehhez a szomjúság nem elég jó jel, mire ezt érezzük, testünk már kiszáradt és potenciálisan elszenvedi a hatások egy részét. Hasonlóképpen, a szomjúságérzet megszüntetése érdekében történő puszta ivás nem teljesen hidratálja a testet. A jó hidratáció legjobb mutatója a vizelet színe, a halvány szalma színű vizelet a jó hidratálás megbízható mutatója. A sötétebb színű vizelet biztos jele annak, hogy a testnek több folyadékra van szüksége”-figyelmeztet Alíz.

Milyen italok számítanak?

Egyszerűen minden ital elősegíti a hidratációt. A csapból származó víz nagyszerű választás, már csak azért is, mert könnyen elérhető és energiamentes. Az ajánlás szerin a napi legalább 8 pohár /2-2,5 dl/ folyadékból, 5 pohár víz legyen. Más italok is beleszámítanak a teljes folyadékbevitelbe; a tej, a gyümölcslé, a tea, a kávé és az üdítőitalok, de ezek a folyadék mellett egyéb tápanyagokat is tartalmaznak, például cukrokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, így ne ezekkel pótoljuk a teljes vízszükségletünket.. Ugyan a vízszükségletünk nagy része italokból származik, de körülbelül 20–30 százaléka ételekből. Számos gyümölcs és zöldség, mint például a cukkini, az uborka, a paradicsom és a dinnye, több mint 90 százalékban vizet tartalmaz, és értékesen hozzájárul a teljes folyadékbevitelhez.

Akiknek különösen figyelni kell:

• Gyermekek: gyakran túl elfoglaltak ahhoz, hogy felismerjék a szomjúság jeleit!
• Terhes és szoptató hölgyek: A folyadék kritikus fontosságú a baba és az anyatej szempontjából
• Idős emberek: Gyakran nem isznak eleget
• Sportolók: Rendszeres folyadékpótlásra van szükség, mivel többet veszítenek az izzadság miatt