Az önbecsülésed növelhető, így tudsz rajta változtatni

Az alacsony önbecsülés nem csak káros és élvezhetetlen, de időrabló is. Azt az időt, amit az adottságainkat becsmérlő belső kritikus hanggal folytatott párbeszéddel töltünk, fordíthatnánk kapcsolatainkra, szakmai előmenetelünkre vagy éppen az élet élvezésére is.

De hogyan változtassunk?

Önbecsülés – mindenki beszél róla, mindenkinek van. Lehet növelni, mégis sokszor azt érezzük, képtelenek vagyunk befolyásolni. Van, aki önbizalomhiányos, mások túlságosan magabiztosak, mégis úgy látjuk rajtuk, belül ők is kicsinek érzik magukat. Maarit Johnson svéd önbecsülés-kutató szerint az önbecsülés azt mutatja meg, hogyan értékeljük magunkat, saját énképünket, vagyis mindazon információk összességét, amelyek saját magunkkal kapcsolatosak: a külső szemlélő által is jól látható fizikai tulajdonságainkat, a barátaink számára talán ismert belső tulajdonságainkat,  személyiségjegyeinket. Hogyan viselkedünk több ember társaságában, vagy amikor csak a legszűkebb családtagjainkkal töltjük az időt? Ez egyfajta tudás önmagunkról, amit pozitívan, negatívan és legtöbbször vegyesen értékelünk.

De az önbecsülés azt is megmutatja, milyen az önmagunkhoz fűződő érzelmi viszonyulásunk.

Képesek vagyunk szeretni magunkat gyengeségeinkkel együtt? Tiszteljük magunkat azzal, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek számunkra jók? Vagy legtöbbször azon kapjuk magunkat, hogy alárendelődünk mások vélt vagy valós szükségleteinek? Johnson szerint az önbecsülés azt jelenti, hogy „értékeljük, amik és amilyenek vagyunk”.

Az önbizalom nem egyenlő az önbecsüléssel!

Az önbecsülés és az önértékelés szinonimák. Az önbizalom megléte azt jelenti, határozottan lépünk fel olyan helyzetekben, amikor nem vagyunk egyedül, illetve elhisszük magunkról, hogy az elénk gördülő akadályokat sikeresen fogjuk legyőzni. Amikor a magabiztosság alacsony önbecsüléssel párosul, a bizonytalanság leplezését szolgálja, magas önbecsülés esetén pedig a személyiség integritását mutatja. /Maarit Johnson/

Mikor alakul ki az önbecsülés?

Életünk első egy-két évében alakul ki önbecsülésünknek egy olyan alapszintje, amely alapvetően meghatározza, hogy szerethetőnek érezzük-e magunkat. Ez az érzés pedig sokszor tudattalanul minden választásunkat, döntésünket és cselekedetünket átitatja. Hogy mitől függ ez az érzés, amely elkísér bennünket életünk során? Szüleinktől, helyesebben elsődleges gondozó(i)nktól.

Az a kisbaba, akinek éhségére, szomjúságára, fáradtságára, közelségigényére azonnali és megfelelő választ adnak, akit feltétel nélkül tudnak szeretni, felnőtt életében is szerethetőnek, fontosnak fogja tartani magát.

Ez az ún. alapönbecsülés, amelynek szintje változhat és változtatható az évek múlásával, mégis többnyire állandó. Erre épül az a fajta önbecsülés, amit szerzett önbecsülésnek nevezünk, és leginkább a második életév után válik egyre fontosabbá szerepe. Egy kisgyermek gyorsan megtanulja, hogy ha okos, kedves, szép vagy jól viselkedik, akkor arra pozitívan reagálnak szülei, később tanárai, társai. Éppen ezért az emberek jelentős része felnőttkorában is fontosnak tartja, hogy sikereket érjen el az élet valamely vagy több területén.

Mikor van baj?

Honnan lehet tudni, hogy baj van az önbecsülésünkkel? Mindenük megvan, kívülről nézve boldognak mondható párkapcsolatban is élünk akár, mégis ürességet vagy boldogtalanságot érzünk. Mintha nem lennénk feljogosítva arra, hogy élvezzük végre az életünket. Teljesítményeinket nem tartjuk túl nagy dolognak, „hiszen bárki képes rá, akinek legalább 100-as az IQ-ja”. Mindig csak a hibákat látjuk, életünk tökéletlenségeit. Úgy érezzük, csak akkor vagyunk igazán szerethetőek, ha sötét titkainkat, személyiséghibáinkat senki sem ismeri igazán. Éppen ezért nem is adjuk ki magunkat teljesen senkinek. Akik velünk vannak, párunk, családtagjaink, barátaink, sohasem tudják meg, mit gondolunk valójában. Rejtőzködünk. Nem állunk ki magunkért. Nyelünk egyet. 

Ismer, mégis szeret?!

Ha gátoltnak érezzük magunkat egy-egy testrészünk tökéletlensége miatt, ha a „nem vagyok elég jó” program akkor is a háttérben fut, amikor mások sikeresnek és szépnek látnak minket, akkor egy olyan gyógyító kapcsolatra van szükségünk, amelyben hosszú távon tapasztaljuk meg az elfogadást, az ítéletmentes szeretetet. Meg kell tapasztalnunk, hogy valaki igazán mélyen ismer minket, mégis szeret. Sokszor egy pezsgő és mély párkapcsolat kitűnő korrekciós lehetőség elszenvedett traumáink feldolgozására, a magunkról alkotott negatív kép átírására.

Viszont gyakran megesik, hogy olyan emberekkel hoz össze minket a sors, akik valamiért tovább rombolják önbecsülésünk gyenge lábakon álló pilléreit, pont olyan vitriolos megjegyzéseket tesznek, mint hajdanán (vagy épp jelenleg is) szüleink.

Ez azért van, mert önbecsülésünk önfenntartó. Tehát hajlamosak vagyunk olyan emberekkel körülvenni magunkat, akikről idővel kiderül, hogy kritikusak és bántóak. De ha véletlen nincs is így, mert pozitív visszajelzést is kapunk barátainktól, párunktól, arra csak legyintünk egyet.

Nem szégyen segítséget kérni!

Ilyen esetekben jól jön egy terapeuta, aki megtartó, elfogadó, szeretetteljes. Akit köt a titoktartás. Aki képzettsége és saját mély önismerete révén a gyerekkori kielégítetlen szükségletekkel érkező kliensét „újragondoskodásban” részesíti. Tehát úgy reagál rá, és úgy fogadja el, ahogy arra szüksége lett volna. Ahogy arra minden emberi lénynek szüksége lenne.

Meditációval az önbecsülésért

Van még egy nagyon hatékony módja önbecsülésünk stabilizálásának, növelésének. Ez pedig a meditáció. Hogyan lehetséges ez? Az elme lecsendesítése, az önmagunkkal eltöltött idő, a testi érzékleteink megfigyelése segítenek megtalálni magunkban a középpontot. A magot. A belső erőt. A nyugalmat.

A meditáció összeköti a testet a lélekkel, közben pedig megtanít arra, hogyan fogadjuk el felmerülő gondolatainkat, érzéseinket, és hogyan ne reagáljunk rájuk.

Vegyünk róluk tudomást, és koncentráljunk ismét légzésünkre, testi érzeteinkre. Gondolataink ilyen módon való elfogadása valójában önmagunk elfogadásának előkapuja. Az önelfogadás pedig gyakorlatilag az önszeretet. Aki pedig szereti önmagát, az nem akar tökéletesnek látszani, hogy mások szeretetét kivívja.

Könyvtippek önbecsülésünk javításához

• Almási Kitti (2015) Bátran Élni. Kulcslyuk Kiadó
• Bagdy Emőke, Kádár Annamária, Kozma-Vízkeleti Dániel, Pál Ferenc,
• Szondy Máté (2014) Bízz magadban! Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés. Kulcslyuk Kiadó
• Buda László (2016) Mit üzen a lelked? Önelfogadás, önszeretet, öngyógyítás a gyakorlatban. Kulcslyuk Kiadó
• Christophe André, François Lelord (2013) Önbecsülés. Park Könyvkiadó
• Edith Eva Eger (2019) A döntés. Libri Könyvkiadó Kft.
• Maarit Johnson (2008) Önbecsülés és alkalmazkodás. ELTE Eötvös Kiadó
• Sarah Wilson (2019) Élet szorongás és pánik nélkül? Édesvíz Kiadó
• Vekerdy Tamás (2013) Jól szeretni. Kulcslyuk Kiadó

Szerző: Vitéz Diána